Megrázott baba szindróma – SBS/AHT
Mi a Shaken Baby Syndrome (SBS/AHT)?
Mi a megrázott baba szindróma (SBS/AHT)?
A megrázott baba szindróma (SBS/AHT) már kifejezésként is magyarázatot igényel. Az angol nyelvű szakirodalomban jelenleg párhuzamosan használják a Shaken Baby Syndrome (SBS) és az Abusive Head Trauma (AHT) kifejezést. Mindkét elnevezést használjuk, mert ha a legnagyobb tudományos orvosi adatbázisban a PubMed-ben keresünk, akkor az SBS-re 917 találatot, míg az AHT-re 4507 találatot ad.
Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) az SBS-t az AHT egy olyan alcsoportjaként írja le, amelynek sérülései halálhoz vagy maradandó neurológiai fogyatékossághoz vezethetnek.
A magyar nyelvű szakirodalom meglehetősen kevés, szisztematikus adatgyűjtés a magyar esetekről nincs. Így nem tudjuk pontosan megmondani, hány gyermeket érint ez a kórkép évente. Diagnosztizálása nagy figyelmet igényel, mert a tünetek sok tényező függvényei.
A megrázott baba szindróma (SBS) leírása:
Az SBS a gyermekbántalmazás egyik speciális fizikai bántalmazási formája, amely akkor következik be, ha egy csecsemőt vagy kisgyermeket hevesen megráznak, vagy kemény tárgyhoz hozzáütődik a feje. A fellépő jelek és tünetek együttesének leírására használt kifejezés.
Mi okozhatja a kórképet?
Véletlen balesetek, gondatlanság – ezek veszélyesek, de nem mindig okoznak maradandó sérüléseket:
• legtöbbször helytelen nevelési szokások. Ilyen például a csecsemők levegőbe dobálása „szeretgetés”, „játék” céljából, vagy az ismert „hóc, hóc katona” játék kicsi csecsemőknél
• véletlen balesetek pl. leesés kanapéról, pelenkázóról stb.
• nem megfelelően, vagy egyáltalán nem használt autós biztonsági ülések
Szándékos esetek – bántalmazás:
Legtöbbször a gyermek sírását tolerálni képtelen szülő/gondozó a saját frusztráltsága, tehetetlensége miatt indulatból megrázza a gyermeket, azt gondolván, hogy így ki tudja zökkenteni a vígasztalhatatlan sírásból.
Miért veszélyes a baba rázása?
A néhány másodpercig tartó heves rázkódás súlyos sérüléseket okozhat. Bár a rázás bármilyen korú gyermeknél okozhat sérülést, a gyermekek életük első évében a legérzékenyebbek a sérülésekre. A csecsemő sérülékenységéhez hozzájáruló tényezők a következők:
• A csecsemők feje testméretükhöz képest nehéz és nagy.
• Testarányai mások, mint a felnőtteké (a fej mérete a teljes test 25%-a, míg ez a felnőtteknél ez 10%)
• A csecsemők nyakizmai gyengék.
• A csecsemők agya törékeny, fejletlen.
• Az agyat körülvevő erek sérülékenyek, már kis erőbehatásra is könnyen elszakadnak.
Milyen tünetei vannak?
• azonnali tünetként légzés zavar/ teljes légzésleállás jelentkezhet
• gyakori tünetek: a csecsemő izgatottsága, ingerlékenysége és magas hangú sírása, valamint a hányás és a tudatzavar
• súlyos esetben szívmegállás és halál is bekövetkezhet
• ha a csecsemő túléli a közvetlen a megrázás utáni időszakot, késői következményként központi idegrendszeri bénulás, mozgáskorlátozottság, hallás- vagy beszédzavar maradhat vissza,
• még „enyhébb” esetekben is komoly gondok adódhatnak később a gyermek magatartásával és tanulásával.
Következmények
King, Mackay és Simick, 2003 kutatása szerint (364 olyan gyermeket történetét vizsgálták meg, akik mindegyike SBS diagnózissal rendelkeztek):
• A megrázást követően a gyermekek 19%-a meghalt.
• A gyermekek 81 % -a élte túl a megrázást.
• Ebből a csoportból a gyermekek 55%-a idegrendszeri károsodást
• 65%-a látássérülést szenvedett,
• 85%-nak volt szüksége további komplex rehabilitációra, fejlesztésre, kezelésre
• Hosszútávú megfigyelések alapján az enyhe megrázást követően keletkező mikro agyvérzések a későbbi életben tanulási, megértési zavarokat, beilleszkedési nehézségeket eredményezhetnek.
Megelőzés
A kórkép 100%-ban megelőzhető! Alapja a megfelelő tudás elsajátítása. Mi ebben segítünk.
Számos országban komplex megelőzési programokat dolgoztak ki erre. Magyarországon a Mamata Program ez az első olyan prevenciós program ebben a témában, amely a várandósokra és partnereikre együttesen épít. Keresd a programot és jelentkezz a Tanfolyamaink aloldalon.
A prevencióban kulcsszerepe van a képzett szakdolgozóknak, elsősorban védőnőknek és szülésznőknek. Amennyiben szeretnéd a program módszertanát megtanulni és a megszerzett tudásodat a várandósaidnak továbbadni úgy keresd a Tanfolyamaink aloldalon az SBS Módszertani képzések tanfolyamot.
Beszéljünk róla: Szülés utáni depresszió édesapáknál
A szülés utáni depresszió édesapáknál klinikailag egy jelentős probléma. Kutatások szerint minden 10 édesapából 1-2 – tőt érint.
Szülői aggodalmak – koraszülött baba alvása
A koraszülött babák éretlenségükből adódóan nehezebben alkalmazkodnak a külvilághoz, ők általában többet alszanak.
Kire bízzam a gyermekem?
Törekedjünk arra, hogy minél jobban megismerjük a jelentkezőket. Nem mindegy, hogy ki vigyáz a babára!
Hirtelen csecsemőhalál – SIDS
A SIDS áldozatok között gyakrabban találunk olyan csecsemőket, akiknek az édesanyja dohányzik, rossz körülmények között él.
Szülői aggodalmak – szülői módszerek
Szakmailag javasolt a gyermek igényeihez igazodó módszer, amely segíti a korai és biztonságos kötődés kialakítását.
Sírás és kólika
A csecsemőkori kólika az élet első két hetében jelentkezik és rendszerint a 4. hónap végére megszűnik. A baba sokat sírhat ebben az időszakban.
Tények
A szülőség fárasztó
100%-ban
MEGELŐZHETŐ!