Vendégszerzőnk: Benedek-Horváth Bogáta
Előző cikkünkben (A zene hatása az anya-magzat kapcsolatra) már olvashattad, hogy az anya–magzat kapcsolatot sok szempontból segítheti és építheti a zene. Ez szerencsére nemcsak az anyák privilégiuma. A hangokon keresztül egy édesapa is képes kötődést kialakítani gyermekével.
Zene és kötődés
A zene nemcsak az anya számára teremt lehetőséget a kötődés erősítéséhez, hanem teret enged az édesapa számára is. Apa a zene segítségével már magzati korban kapcsolódhat a gyermekéhez!
„Több kutatás is bizonyította, hogy a magzati korban hallott apai, anyai beszéd – és ének hangot az újszülöttek az első pillanattól ki tudják választani az idegen hangok közül.”
Az anya a várandósság kezdetétől szorosabb testi és lelki kapcsolatban van a gyermekével, mint az apa. Ez nem jelenti azt, hogy az apának ne lenne szerepe (cikk az apák szerepéről) ebben az időszakban és ne lenne lehetősége átérezni az anya által átélt élményeket! Számára is adott a lehetőség, hogy az anya pocakjának simogatása közben énekeljen, vagy mesét olvasson, beszélgessen gyermekével. A simogatás ritmusát a magzat nagyon hamar össze tudja kapcsolni apja hangjával, és ezt követően pontosan tudni fogja, hogy melyik szülő szeretne kapcsolatba lépni vele.
„A magzat érzelmi – értelmi fejlődését az anyával és apával történő folytonos és aktív kommunikáció alapvetően meghatározza.”
A magzati korban megismert és megszokott hangok az ismert frekvencián és tempóban a születés után is nyugtató hatásúak lehetnek. Az újszülöttek a hangok hatására kevesebbet sírnak, többet alszanak, kevesebb emésztési problémával küzdenek. De ha ezeknek a hangoknak valamilyen oknál fogva – kiabálás, veszekedés, szomorúság – megváltozik, illetve gyorsul a tempója, az ellenkezőjét érhetjük el vele.
A zene hatása az újszülöttre
Az első hónapban az újszülöttek viszonylag hosszú időt töltenek alvással, de alvás idejük alig több, mint felét töltik csak mély alvással, a többiben felületesen alszanak. Ez az úgynevezett REM alvás. Ezekben a szakaszokban gyakrabban grimaszolnak, mosolyognak, mozognak, szájukkal szopómozgást végeznek, fülükkel pedig érzékelik a körülöttük lévő hangokat.
Ilyenkor jó hatással vannak agyi fejlődésükre az akusztikus ingerek. Nem kell néma csendben ülnünk napközben, amíg csecsemőnk az igazak álmát alussza. Nem baj, ha halkan beszélgetünk, dudorászunk, teszünk-veszünk körülötte, hiszen ezzel akár jót is tehetünk neki. Fontos, hogy ez nem vonatkozik az éjszakai nyugodt, csendes időszakra!
„Az ingerek ugyanis a fülön keresztül indirekt módon hatnak az agy aktivitására, hiszen a fül nem csupán hallószervünk, hanem az agy egyik fontos energiaellátója is.”
Éber állapotban a csecsemők elsősorban az akusztikus ingerekre reagálnak, a zenére és a beszédre. A zenék közül pedig egyértelműen azokat részesítik előnyben, melyek nem csupán hangszerek által eljátszott dallamok, hanem melyekhez élő énekhang is társul. Az élő hangnak kiemelt szerepe van! Ezzel magyarázható a ringatással egybekötött bölcsődal nyugtató hatása is. Ilyen esetben a vesztibuláris rendszer (egyensúlyközpont), ami a ringató mozgásokat érzékeli, a gerincvelőn keresztül kapcsolatban áll a test izmaival, így a testérzés – röviden meghatározva – a fülben van, a ringató mozgások pedig indirekt módon a hallószervet is befolyásolják.
Kedves Apák, zenéljetek, dúdoljatok, énekeljetek a babátoknak Ti is! Az apai kötődés már magzati korban megalapozható, később pedig kulcsfontosságú lehet ez a kapocs a babák megnyugtatásához.
Forrás: Hidas György, Raffai Jenő, Vollner Judit: Lelki köldökzsinór
Mamata ajánló: Suhai-Hodász Gábor és dr. Varga Katalin: Szülés – születés, lélektanon innen és túl