Vajon milyen hatása van a zenének az anya-magzat kapcsolatra? Vendégszerzőnk: Benedek-Horváth Bogáta erre az izgalmas kérdésre kíván válaszolni ezzel a cikkel.
A zene Benned születik.
A kisbabád Benned növekszik.
A zene összeköt Titeket.
Nem kell zenei képzettség, de még tisztán csengő énekhang sem ahhoz, hogy az anya élhessen a zene és ének kötődést erősítő lehetőségével, ugyanis
“mindannyiunkban benne gyökerezik a vágy a zene által előhívott érzelmi többletre.”
A zene mindannyiunk életében fontos szerepet tölt be. Jelenleg nem ismerünk olyan társadalmat, amelyben a zene valamilyen formája ne lenne jelen.
A különböző kultúrák zenéjében megtalálható ritmusok, melódiák és harmonikus jegyek visszavezethetők a vérkeringés zajára, az anyai mozgásra és az anya hangjára, amiket a magzat az anyaméhben hall. Vagyis a szív- és keringési rendszer olyan auditív környezetet hoz létre a baba számára, amelynek zajmintázata erős hasonlóságot mutat a különböző zenei struktúrákkal. Kutatások bizonyítják, hogy mind a magzatok, mind az újszülöttek illetve csecsemők érzékenyek és fogékonyak ezekre a zenei elemekre.
“A zene érzelmi szerepe azonban az anya és magzata közötti kapcsolatban gyökerezik, és nem a magzat hallási teljesítményétől, vagy az anyai zenei adottságától függ.”
A zene és az érzelmek közötti kapcsolat
Vizsgáljuk meg közelebbről ezt a három alapvető zenei formát, mint a ritmus, melódia és harmónia:
A ritmus – az anya járása és szívverése
A ritmus egy egyenletes taktust vagy impulzust jelent, illetve ezeket idézi fel a zenében. Az itt hallható frekvencia terjedelme és megoszlása megegyezik az emberi szívverés és lépésgyorsaság terjedelmével és megoszlásával. Ebből következően a magzat ritmus tapasztalatának alapjait az anya járása által keltett zajok, illetve az anyai szívverés élményei jelentik.
A melódia – az anya beszéde, hangja
A melódia az egyes hangok emelkedő és süllyedő hanghatásával jellemezhető. A hangmagasság terjedelme és megoszlása megegyezik az emberi beszéd terjedelmével és megoszlásával. Az anyai beszéd az egyik legfontosabb információforrás a magzat számára anyja érzelmi állapotáról, ugyanis a beszéd érzelmi tartalma – öröm, belső béke, düh, nyugtalanság stb. – leginkább az alapvető frekvenciában bekövetkező jelentős változásból adódik, amit a magzatok felismernek és mozgásukkal reagálnak is rá.
A harmónia
A harmónia több hang összecsengésével jellemezhető, vagyis a magzat erre való érzékenysége is az anyai külső, belső hangokra vezethető vissza. Továbbá a magzat képes arra, hogy ezeket a méhen belüli és kívüli zajokat, mint a légzést, beszédet, éneklést és a járást ne csak meghallja, hanem a hozzájuk köthető mozgásokat is rögzítse.
A zene hatása az anya-magzat kapcsolatra, valamint az érzelmi intelligencia fejlődésére
Ezekből a megfigyelésekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a magzat szoros összeköttetésben áll a méhen belüli és a méhen kívüli zajokkal, hangokkal, reagál rájuk, érti és eltárolja azokat.
“Édesanyja érzelmei erőteljesen hatnak rá – hiszen kettőjük között hormonális kötődés van – és a zene segítségével pozitív érzelmeket közvetíthetünk feléjük, amik nagymértékben hozzájárulhatnak magzatunk megfelelő fizikai és emocionális (érzelmi) növekedéséhez.”
Az anya beszéd- és énekhangja, a klasszikus zene, illetve a természetes hangok (madarak, tenger stb.) lejátszása stimulálja a magzat agysejtjeit és idegpályáit ezzel elősegítve az agy növekedését és az érzelmi intelligencia fejlődését, valamint az anya és a magzat közötti szeretetet és kötődést. A magzati korban létrejött érzelmi kapcsolat pedig nem szűnik meg a születés után sem. A kapcsolat, melyet a várandósság alatt felépítesz, segítségedre lesz az első hónapok nehézségeinek megértésében és feloldásában.
“Ráadásul nemcsak az anya és magzata közötti kapcsolat építhető, erősíthető így, hanem az édesapa is bevonható ebbe a körbe, ezzel is elősegítve a gyermekéhez való kapcsolódását már a születés előtt.”
A következő cikkünkben ezzel kapcsolatban fogunk megosztani Veletek néhány ötletet, és személyes történetet.
Források:
Hidas György, Raffai Jenő, Vollner Judit: Lelki köldökzsinór – olvasd el, ajánljuk!
Uzsalyné Pécsi Rita: A nevelés az élet szolgálata – Kulcs a neveléshez 1. kötet