Pár szó a koraszülöttekről, egy kis történelem

Világszerte évente kb. 15 millió koraszülött jön a világra. Magyarországon minden 10. baba koraszülött. A múltban a koraszülötteknek minimális esélyük volt a túlélésre. A XIX. sz. végétől fordult a szülészet és az újszülött ellátás a koraszülöttek felé. Az első inkubátorokat Franciaországban alakították ki (Tarnier, Buden).

A neonatológia (újszülött-gyógyászat) az 1960-as évektől vált új szakterületté, a koraszülöttek kezelésére szakosodott perinatális intenzív centrumok (PIC/NIC) az 1970-es évektől alakultak meg. Hazánkban 1974 és 1976 között először tíz osztály kezdte meg a működését. A további években az egyre fejlettebb módszerek és eszközök sokat javítottak a koraszülöttek ellátásában, azonban mivel igen költségesek, különösen a harmadik világ országaiban nehezen elérhetőek.

A szűkösség – a kevés inkubátor, valamint a súlyos kórházi fertőzések – hatására, 1979-ben a kolumbiai Bogota-ban két gyermekgyógyász, Rey és Martinez egy nagyon ősi, természetből ellesett módszert az un. kenguru módszert vezetett be a gyakorlatba.

Mi az a kenguruzás?

Kenguruzáskor a félig ülő helyzetben elhelyezkedő anyuka meztelen mellkasára helyezik a kisbabát, aki csak pelenkát (zoknit és esetleg sapkát) visel és egy közös takaróval betakarják őket.

Érdekes módon ez az egyszerű, ősi és olcsó módszer, jelentős mértékben javította az eredményeket, olyannyira 1979-81 között Bogota-ban a csecsemők túlélési aránya háromszorosára nőtt! A módszer néhány év alatt elterjedt az egész világon mindenütt, kiemelten a harmadik világ országaiban, javultak az eredmények.

A program bevezetése utáni első vizsgálatok szerint a közvetlenül a születés után megkezdett szoros bőr-bőr kontaktus az anya és a csecsemő között:

  • segíti a baba hőmérsékletét szinten tartani,
  • segíti a szoptatást,
  • javítja az anya és a gyermek közötti kötődés kialakulását,
  • csökken a fertőzések száma, így a kórházból hamarabb távozhatnak a gondozottak.

Mit mutatnak a további vizsgálatok?

Az anya részéről

  • a módszer elősegíti az anyatejes táplálást,
  • csökkenti a stresszt, javítja az anya önbizalmát,
  • segíti az anya szülés utáni felépülését,
  • csökkenti a szülés utáni depresszió kialakulását,
  • csökkenti az emlőrák kockázatát.

A baba részéről

  • A baba részéről javul a légzés, a keringés, egyensúlyba kerül a hőháztartás,
  • csökken a kórházi fertőzések esélye,
  • csökken a stressz, pl. a fájdalmas beavatkozásoknál, a későbbi vizsgálatok szerint serkentően hat a testi és értelmi fejlődésre.
  • A kórházból távozás után a kenguru módszert az apák is alkalmazták és ennek pozitív hatása mind a kisbabák mind a családok számára kimutatható volt.

A látványos eredmények először a szakmai körökben néhány év alatt világszerte közismertekké váltak, és egyre több országban kezdték alkalmazni a kenguru módszert.

A WHO 2003-ban szakmai irányelvet adott ki, mely szerint a kenguruzás legfontosabb elemei:

  • korán kezdett, folyamatos és hosszan tartó szoros bőr-bőr kontaktus az anya és az újszülött között,
  • kizárólagos szoptatás (ideális esetben),
  • a kórházban kezdett módszert otthon is ajánlatos folytatni,
  • korábban hazaadhatók a kis súlyú csecsemők is,
  • a módszerrel elkerülhető a stressz, mely a koraszülötteket a zsúfolt kórtermekben éri,
  • az anyáknak az otthonukban is szükségük van további támogatásra és megfigyelésre.

És végül…

A módszer néhány év alatt a laikus körökben is elterjedt, egyre több családban használják. Világszerte számos civil szervezet alakult a módszer elterjesztésére és támogatására. 2011 óta május 15. a kenguruzás világnapja.

A WHO 2022-ben új szakmai irányelvet adott ki a témában, melyben a módszer alkalmazását javasolja azokban az esetekben is, ha a csecsemő nincs stabil állapotban (pl.: születés után azonnal, az első újraélesztést követően, 1 kg súly alatti újszülötteknél is, szállítás közben).

A kenguru módszert a koraszülött osztályokon hazánkban is ismerik és alkalmazzák. Bevezetésében és elterjesztésében dr. Nádor Csaba főorvos és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Perinatális Intenzív Centrum munkatársai úttörő szerepet játszanak.

Több infó: https://www.mellettedahelyem.hu/

https://www.koraszulottek.hu/

Irodalom:

Dr. Némethné Dr. Gradvohl Ediną , Soósné Dr. Kiss Zsuzsanna ,  Dr. Feith Helga Judit : Koraszülöttek és a koraszülött ellátás történeti vonatkozásai

Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat 2018. Vol. 9. No. 16. Journal of History of Culture, Science and Medicine e-ISSN: 2062-2597

DOI: 10.17107/KH.2018.16.57-67

N CharpakJ G Ruiz-PeláezY Charpak : Rey-Martinez Kangaroo Mother Program: an alternative way of caring for low birth weight infants? One year mortality in a two cohort study https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/7970993/

R TessierN CharpakM GironM CristoZ F de CalumeJ G Ruiz-Peláez: Kangaroo Mother Care, home environment and father involvement in the first year of life: a randomized controlled study; Acta Paediatr 2009 Sep;98(9):1444-50.

https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1111/j.1651-2227.2009.01370.x

Kangaroo mother care: a practical guide

https://www.who.int/publications/i/item/9241590351

WHO recommendations for care of the preterm or low-birth-weight infant

https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/363697/9789240058262-eng.pdf