Fejlődési mérföldkövek

A kisgyermekek 3-6 évesen jellemzően oviba járnak. De melyek az óvodáskori fejlődés legfőbb jegyei?

Ebben az életszakaszban robbanásszerűen nyílik ki a gyermekek számára a világ. Testi- és lelki fejlődésük szempontjából is rendkívül nagy változásokon mennek keresztül, ami nagyon eltérő mértékű vagy ütemű lehet. Kifejezetten jellemző a nagy mozgáséhség, ahogy mondani szokás, nem bírnak egyhelyben megülni. Nagyon fontos ez az időszak, hiszen elkezd kialakulni a saját gondolkodás- és mozgásmódjuk. Annyi és olyan gyors változást kell figyelni, hogy az ember kapkodja a fejét. A testi eltérések szemmel is jól láthatóak, például a magasságban, ügyességben, ami kicsit ijesztően hathat.

De vajon mi az a különbség, ami valami testi vagy lelki lemaradásra utal, vagy éppenséggel minden rendben van? Szerencsére az eligazodáshoz van segítség úgynevezett fejlődési mérföldkövek. Azaz a hazai és külföldi szakirodalom által megállapított olyan események, melyeket a legtöbb gyermek megtesz egy bizonyos életkorig. Abban szeretnénk segíteni, hogy olvasóink magabiztosabban tudjanak dönteni, mi az, ami eltér az általános fejlődési ütemtől, illetve, mit tehetnek a gyermek fejlődésének támogatása érdekében.

Testi fejlettség – 3 éves kortól

Ebben a korcsoportban a gyermekek inkább nyúlnak, mint híznak. A fiúk és lányok testalkatában még nincs eltérés. Az óvodások testalkata már teljesen arányos, a fej a test egész hosszának 1/5-e.

  • kialakul a gerinc végleges formája, íve
  • kialakul a lábboltozat (eltűnik a talppárna)
  • nagy arányú testhossznövekedés (az egyéni különbségek akár 15-25 cm is lehetnek)

4 évesen

  • váltott lábbal közlekedik a lépcsőn, le és felfelé egyaránt (kapaszkodva)
  • krétával húzott vonalon több métert tud megtenni anélkül, hogy lelépne róla
  • képes egy lábra állni (ritkán megtartja magát)
  • nagyon érdekli a felnőttek munkája, boldogsággal tölti el, ha segíthet
  • tud háromkerekű járművet hajtani

5 évesen

  • tud váltott lábbal szökdécselni
  • pár másodpercig tud egy lábon állni
  • tud lábujjhegyre állni
  • kapaszkodás nélkül tud lépcsőn lefelé menni
  • biztonsággal ugrik előre, és tud ugrálva haladni
  • futása gyors, jól koordinált, be tud kanyarodni, hirtelen megállni
  • magabiztosan használja a mászókát, fára mászik, bukfencezik, hajtja a hintát
  • kevés segítséggel önállóan elboldogul a fogmosással, mosakodással, vécéhasználattal
  • rövid ideig vissza tudja tartani a pisilést, és kakilást
  • önállóan vagy kis segítséggel felöltözik, levetkőzik, megfürdik
  • be tudja gombolni a ruháit
  • szeret játék közben a felnőttek ruhájába bújni
  • egyszerű formákat képes kivágni ollóval
  • ismeri az alapszíneket
  • el tud 10-ig számolni
  • tudja az életkorát

6 évesen

  • mozdulatai kisebbek, gazdaságosabbak, könnyebbek
  • járása teljesen biztos és egyenletes, lépései járás, szaladás közben hosszabbak
  • egyenletes séta közben nagyobb teljesítményre képes
  • teherbírása 1-2 óra, kb. 3-4 km
  • tevékenységi köre kitágul, kétkerekű biciklizés, ugrálás
  • tud egy lábon ugrálni
  • villával eszik
  • kézügyessége olyan fokúvá válik, ami lehetővé teszi az írástanulást, de még nem alakul ki a ceruzafogás illetve az, hogy jobb vagy bal kezes
  • be tudja kötni a cipőfűzőjét
  • tud masnit kötni

Értelmi/kognitív fejlődés az óvodáskori szakaszban

  • A dolgokat elsősorban a saját szemszögükből tudják szemlélni, a szempontváltás készsége fokozatosan alakul ki.
  • Az elért sikerek alapozzák meg és erősítik a kezdeményezőkészséget és a kreativitást is, kialakul a gyermekekben a valamit akarás, a szándék.
  • Ebben az életszakaszban a gyermekek jellemzően rendkívüli kreativitással élik meg a fizikai aktivitásaikat.
  • A mindennapi tevékenységeikben előfordulhat, hogy nem tudnak különbséget tenni a fantázia és a valóság között.
  • Ezekben az években számtalan új kompetenciára tesznek szert, már helyesen nevezik meg a színeket, megértik a számolás lényegét, néhány számot is fel tudnak már sorolni, kezdik megérteni az idő (múlt, jelen, jövő) működését. Könnyedén megtanulnak rövid mondókákat, éneket.

4 évesen

  • jó megfigyelő
  • fel tudja sorolni egy-egy tárgy külső jegyeit
  • összetett mondatokban beszél, és helyesen használja a személyes névmásokat
  • szókincse ugrásszerűen gyarapszik
  • megjelenik a monológszerű, vagyis egocentrikus beszéd, melyre nem vár feleletet
  • tud úgynevezett „fej-láb” emberkét rajzolni, mintát másolni
  • megérti a rajzokhoz társult jelentést is
  • rövid mondókákat, énekeket könnyedén tanul meg
  • lelkesedik az alkotó/kreatív játékok (konstrukciós játékok) iránt
  • szerepjátékokat játszik
  • meg tudja különböztetni az élőt az élettelentől

5 évesen

  • megjelenik a nemek szerinti elkülönülés
  • tudja követni a több részből álló utasításokat
  • a mondókákat, éneket önállóan és csoportosan is szívesen elmondja
  • ismeri az idő fogalmát
  • össze tud hasonlítani látható tulajdonságokat pl. kicsi-nagy, gyors-lassú
  • ismeri a testét, testrészeit meg tudja mutatni
  • a környezet jellegzetes zajait meg tudja különböztetni, felismeri őket

6 évesen

  • szereti és igényli a kreatív játékokat: rajzolás, festés, gyurmázás, legózás a konstruktív játékai pl. LEGO építményei egyre fejlettebbek
  • megjelenik a teljes emberfigura, ugyanakkor lerajzol elvont dolgokat is pl. gondolatok, számok, betűk
  • rengeteget beszél, kérdez, beszél az érzéseiről is
  • tárgyilagosan, tényszerűen még nem tud tapasztalatairól beszámolni
  • a nyelvtani szabályokat spontán alkalmazza, mondatszerkesztése laza
  • tudja nevét, címét
  • tisztában van a jobb és baloldal fogalmával, használja őket
  • előre elképzelt játékhoz keres magának eszközöket
  • továbbra is szívesen játszik közös játékot más gyerekekkel
  • kialakul a felelősségtudata, megérti, hogy munkája a közösségért is történi
  • imád segíteni pl. önállóan megterít, megöntözi a növényeket

Lelki/érzelmi fejlődés óvodás korban

4 évesen

  • egyre kreatívabb a „mintha” jellegű játékokban
  • az érzelmei határozzák meg a viselkedését
  • szívesen vesz részt különböző családi-és gyermekprogramokon
  • együttműködő készsége is fejlődik: inkább másokkal játszik, mint egyedül
  • szívesen beszél arról, amit szeret csinálni és ami érdekli
  • örömmel tölti el, ha a felnőttek munkájában részt vehet, segíthet
  • hajlamos lehet a félelemre, megjelenhet a halálfélelem is
  • kialakul a szégyenérzet, azaz a szégyenlősség

5 évesen

  • felismeri a környezetében lévő személyek érzelmeit
  • a konfliktusok megbeszélésében partner tud lenni
  • egyszerű játékokban irányítható, együttműködő; egyaránt szabálykövető az irányító és irányított helyzetekben is
  • szerepjátékába beleépíti az élményeit, eljátssza a felnőttek szerepeit is

6 évesen

  • megjelenik az „élménybeszéd”, érzelmi átéléssel, élénk gesztusokkal mondja el mondanivalóját
  • felfogja a nemi szerepeket
  • a gyakorlójátékok szerepe fokozatosan csökken, ezzel együtt nő a szerepjátékok jelentősége.

Szexuális érés

A nemi kíváncsiság első, jelentősebb megnyilvánulásai ebben az időszakban jelennek meg. Elkezdődnek azok a szerepjátékok, amelyek segítségével elsajátítják a nemi szerepekhez kapcsolódó viselkedésformákat, illetve az ezekre jellemző tevékenységeket. Teljesen természetes, hogy nagyfokú érdeklődést mutatnak a saját és általában a kisbaba eredete iránt. Testük felfedezése mellett (a privát részek megérintésével vagy dörzsölésével), elkezdenek „orvososat játszani”. Utánozzák a felnőttek viselkedését, például a csókot és a kézfogást. Sok esetben, amikor a gyerekek szexuális viselkedést mutatnak, az azt jelzi, hogy valami érdekli őket, valamit meg kell tanulniuk. Feszegetik a határokat, de egyre inkább tisztában lesznek a fiúk és a lányok közötti különbségekkel, a szexuális viselkedést és nyelvhasználatot szabályozó társas szabályokkal (mint pl. a szemérmesség fontosságával vagy azzal, hogy mely szavakat tekintünk „szemtelennek”). Tanítsd meg, amit az adott helyzetben tudnia kell.

Szülőként megnyugtathatod, hogy az rendben van, ha kíváncsi mások testére, de a nemi szerveket bizalmasan, magánügyként kell kezelni, még barátok környezetében is. Elmondhatjuk a gyermeknek, hogy mit szabad és mit nem ezzel kapcsolatban, mi a különbség egy kellemes és kellemetlen érintés között (pl. ha anya megölel az jó érzés, de ha egy idegen megsimogatja őket, akkor érezhetik rosszul magukat és ezt meg is mondhatják). Tanítsd meg a „fehérnemű szabályra”.  A szülőknek segítő anyagokat magyar nyelven itt találod: https://yelon.hu/szuloknek/bugyiszabaly-tanitsuk-meg-hogy-a-nem-az-nem/ Egy gyerek sem lehet túl kicsi ahhoz, hogy megtanítsuk neki a „fehérnemű szabályt” és így nagyobb biztonságban legyen.

Bár a gyerekek általában jól reagálnak, ha a szülők időt szánnak arra, hogy helyes információkat adjanak át nekik és válaszoljanak a kérdéseikre, fontos, hogy a gyermek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelő információkat kapjon. Ne feledd, hogy nem kell a gyerekeket egyszerre bombázni az információkkal. Hagyd, hogy a helyzet – és a gyermek kérdései – irányítsák a tájékoztatás menetét

A legfontosabb az, hogy tudasd a gyerekekkel, hogy kész vagy meghallgatni és válaszolni minden kérdésre.

A média hatása

A gyermekek szexuális felvilágosításuk túlnyomó részét más gyerekektől és médiaforrásoktól szerzik. Ez az információ gyakran téves lehet. Néha a televíziós főműsor időbe, a reklámokba és a rajzfilm/gyermek csatornák műsoraiba is belekerülhetnek felnőtt szexuális jellegű tartalmak, amik befolyásolhatják a gyermekek fantáziáját, viselkedését. Annak ellenőrzése, hogy a gyerek milyen médiatartalmakat néz és a megfelelő alternatívák biztosítása fontos része a gyermekek szexuális nevelésének. Éppen ezért fontos, hogy megismerd a játékok, filmek és tévéműsorok minősítési rendszereit és bátran használd a „szülői felügyelet” funkciót számos internet, kábel és műholdas szolgáltató esetében. A „szülői felügyelet” aktiválása mellett azonban továbbra is fontos, hogy figyelemmel kövesd a gyermeked képernyőhasználatát.

A mindennapi életben vagy épp tévézés közben sok apropó akadhat, aminek a segítségével beszélhettek a szexualitásról és ezzel megalapozhatod azt, hogy később jó döntéseket hozzon ezen a téren. Nagyon fontos, hogy tisztában legyél azzal, mit néznek gyermekeid a televízióban és az interneten, és hogy szakíts időt a közös tévézésre. Adott esetben ezt az időt ugródeszkának is használhatod a szexualitással kapcsolatos vagy párkapcsolati kérdésekről beszélni, és segíteni a gyereket abban, hogy fejlessze az egészséges döntések meghozatalának képességét a szexuális viselkedéséről és kapcsolatairól.

Szülőség okosan tippek

Az alábbiakban néhány olyan tippet adunk, amelyet szülőként megtehetsz, hogy gyermekedet támogasd ebben az időszakban:

  • Amikor csak lehetséges, étkezz együtt gyermekeddel. Hadd lássa, hogy gyümölcsöket, zöldséget, teljes kiőrlésű ételeket eszel te is a fő- és mellékétkezések során. Ügyelj arra is, hogy gyermeked csak korlátozott mennyiségű, hozzáadott cukrot, szilárd zsírokat vagy sót tartalmazó ételeket fogyasszon.
  • A képernyő előtt eltöltött idő ne haladja meg a napi maximum 1-2 órát,
  • Biztosíts gyermeked életkorának megfelelő játékeszközöket, például labdákat és műanyag ütőket, de hagyd, hogy gyermeked válassza ki, mivel szeretne játszani.
  • Bátorítsd arra, hogy más gyerekekkel is játsszon.
  • Az elsajátított mozdulatokat rendszeresen kell gyakoroltatni a gyermekkel, hogy azok berögzüljenek. Szinte bármelyik sport szóba jöhet, amelyet óvodásoknak szóló módszertannal tanítanak. Minden olyan mozgás hasznos, amely szimmetrikusan fejleszti a gyermek mozgását.
  • Olvass fel továbbra is a gyereknek! Tápláld a könyvek iránti szeretetét azzal, hogy magaddal viszed könyvtárba vagy könyvesboltba, és Te magad is rendszeresen olvasol.
  • Engedd, hogy egyszerű házimunkákban segítsen.
  • Legyél világos és következetes, amikor fegyelmezésről van szó. Magyarázd el és mutasd meg azt a viselkedést, amelyet elvársz gyermekedtől. Valahányszor nemet mondasz, magyarázd el, min kellene változtatnia.
  • Fejleszd a nyelvtudását azáltal, hogy teljes mondatokban beszélsz hozzá és „felnőtt” szavakat/kifejezéseket is használsz. Segíts neki a megfelelő szavak és kifejezések használatában.
  • Segíts neki a felmerülő problémák/kihívások megoldásában, amikor feldúlt. Mondd el, hogy a helyzetben a különböző személyek mit gondolhatnak, hogyan érezhetnek.
  • Adj neki korlátozott számú, egyszerű választási lehetőséget (például annak eldöntését, hogy mit vegyen fel, mikor játsszon vagy mit egyen uzsonnára).
  • Segíts neki a felelősségtudat kialakításában – kérd meg, hogy segítsen háztartási feladatokban, például az asztal megterítésében.

Baleseti helyzetek

Az óvodás már sok időt tölthet az otthonától távol pl. az óvodában, játszótéren, családtagok, barátok otthonában, ezért általános érvényű balesetmegelőzési szabályokat érdemes megtanítani neki.

Biztonságos megoldások

Íme, néhány tipp a kisgyermek biztonságának megőrzéséhez:

  • Tanítsd meg az alapvető gyalogos közlekedési szabályokra, az úttesten való áthaladásra, a kijelölt biciklisávok tiszteletben tartására. Magyarázd el neki, hogy miért fontos, hogy távol maradjon a nagy forgalomtól.
  • Magyarázd el neki, hogy miért ne játsszon az utcán/úttesten és miért veszélyes az utcára kiguruló labda után szaladni.
  • Legyél elővigyázatos, amikor gyermeked triciklivel/biciklivel közlekedik. Tartsd a járdán és távol az utcától, lehetőleg kijelölt bicikli úton haladjatok. Mindig viseljen/viseljetek fejvédősisakot.
  • Ellenőrizd játszótéri felszereléseket, játékokat. Figyelj arra, hogy ne legyenek rajta laza részek vagy éles szélek.
  • Mindig tartsd szemmel gyermekedet, különösen akkor, amikor a szabadban vagy a játszótéren játszik.
  • Ügyelj a vízbiztonságra. Tanítsd/taníttasd meg úszni. Ha már ügyesen úszik, akkor is mindig figyelj rá, bármilyen vízközegben vagy annak közelében tartózkodik (ide tartoznak a gyerekmedencék is). Soha ne bízd a gyermeked felügyeletét más gyerekre!
  • Tanítsd meg arra, hogyan legyen biztonságban idegenek között. (Pl. 4-5 éves kor a szociális készségek és a függetlenedés fejlődésének a kora, ilyenkor bárkivel szívesen szóba állnak.) Tanítsd meg hogyan, mennyire kommunikáljon idegenekkel (pl. szólj, ha szeretnél valaki idegen felnőttel beszélgetni a játszótéren). Ha elkeverednél egy áruházban, akkor maradj az épületben és keress egy olyan felnőttet, akinek névtáblája van, tőle kérj segítséget (ezt többször el is játszhatjuk velük, hogy begyakorolják). Senkitől ne fogadj el semmi. Fokozatosan tanítsd meg a legfontosabb adatokra-apa/anya neve, lakcím, telefonszám.)
  • A 9 kg testsúlynál nagyobb gyermekek az ún. I, II vagy III-as csoportú, a kocsi hátsó ülésén általában menetirányban elhelyezett gyermekülésben utazhatnak az autóban egészen addig, amíg el nem érik a 150 cm magasságot.
  • A potenciálisan veszélyes háztartási termékeket, szerszámokat, felszereléseket, vegyszereket, gyógyszereket a gyermekek elől elzárva kell tartani.
  • Amennyiben rendelkezel fegyvertartási engedéllyel, úgy annak megfelelően a fegyvert zárt szekrényben, kitárazva a lőszert a fegyvertől elkülönítve tárold, a gyermek számára elérhetetlen helyen.

Ajánlásunkat a saját szakmai tapasztalatunkon túl az alábbi források iránymutatásai alapján állítottuk össze

https://www.cdc.gov/ncbddd/childdevelopment/positiveparenting/preschoolers.html
https://mave.hu/uploads/ESZEF/4D_fejlodes_4-6_nyomda.pdf
https://gyermekut.hu/pdf/Lepesek_I_e-verzio.pdf
https://gyermekut.hu/pdf/Lepesek_II_e-verzio.pdf
https://www.healthychildren.org/English/ages-stages/preschool/Pages/Developmental-Milestones-3-to-4-Year-Olds.aspx
https://www.nctsn.org/resources/sexual-development-and-behavior-children-information-parents-and-caregivershttps://health.choc.org/much-screen-time-much/
https://www.who.int/news/item/24-04-2019-to-grow-up-healthy-children-need-to-sit-less-and-play-more
https://apps.who.int/iris/handle/10665/311664
Council on Communications and Media. (2016). Media and young minds. Pediatrics, 138(5), e20162591. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/27940793/
Stephanie Pappas.: What do we really know about kids and screens?
Research by psychologists and others is giving us a better understanding of the risks and potential benefits of children’s and teens’ use of digital devices https://www.apa.org/monitor/2020/04/cover-kids-screens
Helfferich, C., & Heidtke, B. (2006). Country papers on youth sex education in Europe. http://www.csagyi.hu/hirek/item/1023-a-fehernemu-szabaly-tanitsuk-meg-a-gyerekeknek-hogyan-vedhetik-meg-magukat-a-szexualis-visszaelesektol
KIKO és a Kéz, TV spot, magyar nyelven: https://vimeo.com/316750819
KIKO and the Hand, mesekönyv, angol nyelven: https://rm.coe.int/16806b068b

Szakmai anyagokat összeállította: dr. Toma Andrea
Fordította: Király Anita
Szerkesztette, nyelvi lektor: Spreitzer Edina
Szakmai lektorok: dr. Toma Andrea Ph.D , Dr. Kovács Zsuzsanna

Az 3-6 éves korosztály további cikkeit ide kattintva találod!

Nagyobb gyermek szülője vagy? Ugrás a következő korcsoport jellemzéséhez!