Több gyerekkel az élet: Testvér érkezik

A testvér érkezése mindig izgalmas időszak a család számára. Azonban átmenetileg nehezítheti a helyzetet a testvérek életének összehangolása, ha nincs kellő információ a szülők számára, hogy mire figyeljenek oda. Már a várandósság ideje alatt fokozatosan érdemes felkészíteni a gyermeket a kisebb testvér érkezésére.

Ideális korkülönbség a testvérek között

A testvérek közötti korkülönbségről megoszlanak a vélemények. Van, aki azt gondolja, sokkal könnyebb kisebb korkülönbség mellett kezelni, nevelni két vagy több gyermeket és van, aki 4-5 évet is vár arra, hogy önállóbbá váljon a nagyobb testvér, mire a második gyermek érkezik. A szülés után a testnek is szüksége van némi időre ahhoz, hogy regenerálódni, ezért legalább 1-1.5 év jó, ha eltelik két szülés között.

Mikor jó elmondani, hogy testvér érkezik a családba?

A 12. terhességi hétig a vetélés kockázata magasabb lehet, ezért a legjobb, ha a 12. heti genetikai ultrahang vizsgálat után tudja meg a nagyobb testvér az öcsi vagy hugi érkezését. Ekkor már a szülők is nyugodtabbak, hiszen tudják, hogy minden rendben van a magzattal és terhességgel egyaránt. Sokáig nem érdemes titkolni, mert a gyermek megérzi a szülőkben zajló változást. Amikor elhatározzák a szülők, hogy elmondják gyermeküknek a nagy hírt, fontos, hogy a kommunikáció mindig a gyermek életkorának megfelelően történjen. Fontos a gyermeknek mesélni arról, hogy miben fog változni a család élete a kicsi megszületése után. Sokat segíthet egy mesekönyv, ami a kistesó érkezéséről szól, ezzel is pozitív gondolatokat keltve a nagyobb gyermekben, mennyire jó dolog, ha van egy testvére. Azért a negatív dolgokra is érdemes felkészíteni. A kistesó kezdetben majd sokat alszik, sírdogálhat, később elveheti a játékait is. Lehetnek nehezebb napok, amikor alig marad rá “anya idő”. Azért is fontos a negatív és pozitív oldaláról is mesélni a nagyobb gyermeknek már a várandós időszakban, hogy ne érezzen csalódottságot és dühöt, ha éppen ő nem hatalmas ajándéknak gondolja a hugit vagy öcsit, hanem egy “idegen betolakodónak”, aki felforgatja az addig megszokott rendet.

Apró praktikák, amik segíthetnek

Van néhány dolog, ami segíthet a jó testvérkapcsolat kialakításában.

Az ultrahang vizsgálaton a nagyobb gyermek is részt vehet.
A pocakot megsimogathatja, beszélgethet a pocaklakó testvérével, ha van hozzá kedve.
Ha érdekesnek találja, be lehet vonni a babaszoba tervezésébe, dekoráció készítésébe egyaránt.
Az újszülött baba hazaérkezésekor vigyen a testvérnek egy aprócska ajándékot és a tesó is készíthet a szülőkkel együtt neki egy kis meglepetést.
A látogatók figyelmét javasolt felhívni, hogy az újszülött baba látogatása során a nagyobb gyermek is kapjon tőlük figyelmet esetleg kisebb ajándékot, ne csak a legkisebb.
Amennyire lehet, az édesanya vonja be a nagyobb testvért a kisebb gondozási feladataiba. Erőltetni azonban semmit nem szabad.
A napirend a kistestvér érkezése után is igazodjon a nagyobb gyermekhez, hiszen a kisbaba könnyebben alkalmazkodik. Így sokkal kisebb a súrlódások esélye.

Csak rám figyeljetek!

Minden gyerkőcnek szüksége van apa és anya figyelmére külön-külön is, ami lehet a napirend egy meghatározó része. Például apa ideje lehet a fürdés, anya pedig olvashat esti mesét. A legfontosabb, hogy ebben a minimum 10-20 percben csak is ketten legyen a szülő a gyermekkel és figyeljenek egymásra. A gyerekek hamar megtanulják, hogy egy rohanó napon is el fog jönni az idő, amikor megkapják a szülők figyelmét.

Testvérféltékenység

A leggyakoribb szülői félelem a testvér érkezésekor a testvér féltékenységgel kapcsolatos szokott lenni. Ez valamilyen mértékben minden többedik gyermeket váró családot érint. A féltékenység hátterében a szülők szeretetének, idejének, figyelmének megosztása áll. Ezért minél kevésbé érzi azt a nagyobb gyerek, hogy háttérbe szorul, annál kevésbé lehet féltékeny a kistesóra.

Hogyan változhat meg a nagyobb gyermek viselkedése?

A legtöbb gyermeken egyáltalán nem látszik, hogy féltékeny. Aranyosan babusgathatja kistestvérét, de a viselkedése átmenetileg megváltozhat. Alvászavar, szorongás, félelem, agresszívabb viselkedés (más gyerekekkel vagy a kisebb testvérrel szemben) vagy hirtelen fellépő dühkitörés, hiszti is jelentkezhet nála. Az is gyakori jelenség, hogy átmenetileg “visszafejlődés”tapasztalható a nagyobb gyermeknél. Újra bepisil, pelenkát szeretne, cumisüvegből akar inni vagy szeretné, ha őt is etetné valaki.

A testvérek között nem mindig lehet jó a kapcsolat, ezt el kell fogadni. Minden gyermek más személyiség, más igényekkel. Azt sem kell elvárni a nagyobb testvértől, hogy a hugi vagy öcsi hazaérkezésekor ő legyen a legboldogabb, puszilgassa, babusgassa. Gondoljunk csak bele mi járhat a nagyobb gyermek fejében. Eddig ő volt a középpontban, volt egy megszokott napirend, ami egyik percről a másikra felborul és a szülők figyelmén is osztozkodnia kell testvérével. Teljesen elfogadható, ha a nagyobb testvér csalódott, dühös, vagy szomorú. Néha kevesebb, olykor több időre lehet szüksége, hogy feldolgozza és elfogadja ezt az új helyzetet. Lehetnek könnyebb és nehezebb időszakok egyaránt.

Mikor jelentkezhet a testvérféltékenység?

A féltékenység nem feltétlenül egyik pillanatról a másikra alakul ki, hanem fokozatosan. Nem állandóan van jelen, hanem időről időre felbukkanhat. Főként akkor figyelhető meg vagy erősödhet fel a testvérféltékenység, amikor a kisebb gyermek kúszni-mászni kezd. Ekkor könnyen elérheti a nagyobb testvér játékait, bemászhat a szobájába, ágyába és több figyelmet igényelhet. Ezt nem mindig tolerálja jól a nagyobb gyermek. Előfordulhat, hogy oda csap neki, vagy közli a szüleivel nincs szüksége testvérre, vigyék el otthonról.

Nem csak a nagyobb gyermek, hanem a legkisebb is lehet féltékeny. Erről ritkán esik szó. Néha még a kisebb testvér erőszakosabb lehet, hiszen megszületésétől kezdve kevesebb figyelmet kaphat. Főként 1 éves kor után a kisebb testvér neki mehet a nagyobb testvérnek, gyakran odacsaphat. A legfontosabb, hogy ezekbe a konfliktusokba, csak akkor javasolt a szülőknek beleavatkozni, ha veszélyeztetik egymást. Meg kell, hogy vívják a csatákat. Persze, ha túl mennek egy bizonyos határon, fájdalmat okoznak egymásnak el kell beszélgetni mind a kettőjükkel. Főként azzal, aki a vitát indítja. Érdemes előtte venni néhány nagy levegőt és megpróbálni higgadtan kezelni a dolgot és elmagyarázni ez miért nem jó viselkedés.

A jó testvérkapcsolat kialakulásának szülői támogatása

A legfontosabb, hogy kiegyensúlyozott vidám gyerkőcökhöz, kiegyensúlyozott szülőkre van szükség. Ha a szülők szomorúak, nincs jó kapcsolat közöttük az a gyerekek viselkedésére is hatással lehet.

Néhány jó tanács:

Időt kell adni a gyerekek számára, hogy megszokják az új helyzetet.
A nagyobb gyermek megszokott rutinja továbbra is kapjon helyet a napirendben. A kisebb könnyebben alkalmazkodik.
Javasolt bevonni a kisbaba körüli teendőkbe a nagyobb gyermeket, de csak annyira, amennyire kedve van hozzá.
Kapjon a nagyobb gyerek is minél több babusgatást, simogatást, hogy érezze, továbbra is ugyanolyan fontos a családban és a felé irányuló szeretet cseppet sem lett kevesebb.
Minél kevesebbszer használjuk a nem szót a kistesó kapcsán. Inkább mondjuk el a nagyobb gyermeknek, hogyan csinálja másként, hogy jó legyen. Például nem azt kell mondani, hogy nem szabad megcsípni a tesó arcát, hanem simogasd meg az arcát picit finomabban. Apróságnak tűnhet, de sok konfliktus elkerülhető a módszer segítségével.
Fontos segíteni megfogalmazni a nagyobb gyermeknek az érzéseit, főleg, ha dühös, csalódott. Segítsünk neki ezek kifejezésében és adjunk eszközt a kezeléséhez.

Ajánlott könyvek a témában:

Szerző:

Pálinkás Zsanett, védőnő