A „kompetens újszülött” kifejezés azt jelenti, hogy a magzat mindent tud, amit tudnia kell és amire szüksége van a megszületéskor.
Ez azt feltételezi, hogy a magzat lát, hall, érzékel, reagál a külvilág ingereire, kapcsolatba lép a külvilággal, tehát a képességeit (kompetenciáit) aktívan használja. Ez a gondolat ma már természetesnek hat, de nem volt ez mindig így.
Számos kultúrában a pároknak már a születés előtt „feladataik” vannak a megszületendő gyermekükkel kapcsolatban. Távolkeleti országokban a méhen belüli időszakot is hozzászámolják a gyermek életkorához és pl. Indiában ebben az időszakban különös gondot fordítanak a gyermek lelki fejlődésére.
Nincs ez máshogy a nyugati kultúrában sem. Az anyai élmények magzatra gyakorolt hatásának vizsgálata a hatvanas évek elején kezdődött. Korábban a vizsgálatok inkább a magzat fizikai jóllétére irányultak. Megvizsgálták a magzat testének épségét, a korának megfelelő érettségét, a szerveinek fejlettségét. Sokáig vitatkoztak a kutatók, egyáltalán létezik-e a magzatnak méhen belüli élménye vagy a szülés körüli időszakból tapasztalása.
Hogyan szerez információt a magzat a külvilágról?
A méhlepényen és a köldökzsinóron keresztül szerez a magzat információt a méhen kívüli világról, de az anya hasfalán keresztül közvetetten ő is képes a külvilággal kapcsolatba lépni. Az anya érzelmei, betegségei, élményei, táplálkozási szokásai és társadalmi kapcsolatai, mind hatással vannak a születendő magzatra. A magzat a mozgásával kommunikál a külvilággal. A mozgás megindulását a 6 hétre teszik, a 10 héttől képes megfordulni a saját tengelye körül, végtagjait hajlítja, száját nyitja, zárja. Az ún. reaktív ingerek a környezeti zajokra adott válaszok pl. védekező mozdulatok, vagy megdermedés (ezek ultrahang vizsgálatoknál gyakran megfigyelhető reakció).
Mikortól fejlődnek ki a magzat érzékszervei?
A terhesség hatodik hetében az agynak még nem fejlődött ki a mozgásért felelős központja, de a mozgás mégis megjelenik és alig néhány héttel később szándékossá válik. Már a nyolcadik gesztációs héten képes arra, hogy kapcsolatba lépjen a környezetével. A negyedik hónapban az egész teste érzékeny az érintésre.
Ma már a tudomány meghaladta azt a nézetet, hogy az emberi szerveknek előbb ki kell fejlődniük ahhoz, hogy működőképesek legyenek, mert a szerveink már a formálódás folyamatában is működőképesek. A baba a saját tapasztalatait el tudja választani az anyai behatásoktól és érzésektől, ez pedig az énjének, mint korai lelki képződménynek az alapozását jelenti. Mivel a harmadik trimeszterben a baba érzékszervei már elegendően kifejlettek, képes az őt érő mindenfajta inger befogadására és az ezekre való reagálásra. Tapint, szagol, fájdalmat és jóllétet érez, sőt már álmodik is. Az ötödik hónaptól kezdve az egyensúly érzékelése is megfigyelhető. A 26. héttől reagál a fényre, a szívritmusa megváltozik, sőt egyes kutatók szerint a terhesség vége felé a hasfalon áthatoló fényeket már láthatja.
Mikortól hall a magzat?
A magzat jóval a hallószerv kifejlődése előtt is „hall”, bár a füle csak a harmadik trimesztertől, 20. héttől kezdve érzékel. Hallja az édesanya légzőmozgásának hangjai, szíve dobogása, járásának ütemét. Mindezek a magzatvíz közvetítésén keresztül jutnak el hozzá. Kezdetben a magzat bőre az, ami olyan, mint egy nagy fül és ezen keresztül érzékeli pl. az anya beszédét, énekét. Ez különösen fontos a magzat fejlődése szempontjából, hiszen a kommunikáció az érzelmi kötődés alapját teremti meg.
A terhesség másodok trimeszteréhez közeledve kb. a 16. héttől pici nyomásgyakorlással (haptómia) tudunk kapcsolatot teremteni a magzattal. Egyes kutatások azt is megfigyelték hogy az anya teste speciális reakciókat ad ki (endorfint áraszt a magzat felé), már akkor is, ha a magzatára gondol és ezt a magzat kellemesnek érzékeli. Azonban ha éles zaj éri a magzatot, félelmi reakciókat mutat.
Érez-e ízeket, szagokat a magzat?
A magzat rendszeresen nyel a magzatvízből. Az első trimeszter vége felé kb. a 15 hétre fejlődnek ki az ízlelőbimbók, így ettől a kortól kezdve érzi az édes, sós, savanyú és keserű ízeket is. A várandósság vége felé, fokozódik a lenyelt magzatvíz mennyisége, elérheti akár óránként 50 ml mennyiséget is.
Ezen keresztül a magzat megismeri az anya táplálkozási szokásait, milyen ízű ételeket részesít előnybe (ízpreferencia). Ennek következtében születés után megismeri az anyatej összetételét. Érdemes arra figyelni, hogy a sikeres szoptatás érdekében ne változtassunk drasztikusan a várandósság alatti étrendünkön a szülés után.
A szagok érzékelése nehezebb kérdés. Nem pontosan bizonyított, hogy a szagok érzékelése velünk született vagy a magzati élet során elsajátított képesség. Amit tudunk, hogy a méhlepényen keresztül különböző anyagok elérik a magzatot, így pl. képes megkülönböztetni a kellemetlen szagoktól az édes illatokat.
Alszik-e a magzat és olyankor álmodik-e?
A várandósság végére kialakul a magzat alvásciklusa, amely nagyban követi az anya ébrenlét-almás ritmusát. Hasonlóan az újszülöttkori állapothoz a magzatok is az idejük nagy részében alszanak. 32 hetes korban ez a napjuknak 90-95%-át teszi ki. Az alvásnak a REM állapota a mélyalvást jelzi. A magzatok ebben a REM fázisban töltik alvásuk egy részét. Ez azért van, mert agyuk még fejletlen. Egyes kutatók szerint ebben a fázisban a magzatok képesek álmodni. Ez az álmodás leginkább a magzati életben történt hatások összegzése.
Érez-e a magzat fájdalmat?
Ezzel a témával kapcsolatban komoly szakmai és társadalmi vita bontakozott ki, melynek számos vallási, jogi, etikai, filozófiai szempontjai is vannak. Szakmai értelemben tudományos vizsgálatok által bizonyított, hogy már a második trimesztertől bizonyos beavatkozásokra megnövekedett fájdalom és stresszhormon szint emelkedéssel reagálnak a magzatok. Ebben a korban megszületett magzatok (extrém koraszülöttek) estében megfigyelték, hogy érzékenyebbek a fájdalomra és ennek hátterében a fájdalomszabályozó és gátló rendszer éretlenségét feltételezik. A gátló rendszer a teljes működése csak a magzati élet végére alakul ki, míg a fájdalom érzetet közvetítő pályák a magzati élet 20-24 hetétől működnek. Így az idő előtt született babák a fájdalomérzetet módosítás nélkül érzékelik.
Hogyan hat a stressz a magzatra?
Az akut stressz nem árt a babának, sőt felkészíti őt az életre. Ha az édesanya pillanatnyi nehéz helyzetbe kerül (pl. elveszíti a pénztárcáját), szervezetében stresszhormonok szabadulnak fel. Viszont ha helyzet megoldására törekszik és a probléma megoldódik, ennek köszönhetően megnyugszik, akkor visszaáll az egyensúlyi állapot. A fejlődő magzat ebből azt tanulja meg, hogy az életben adódó nehézségek megfelelő eszközökkel kezelhetők.
Amennyiben hosszú ideig fennálló krónikus stressz éri a várandóst pl. családi vagy párkapcsolati konfliktusok, állandó anyagi gondok, akkor állandósul a feszültség nem következik be megnyugvás és ellazulás. Az efféle stressz ártalmas a magzatra és az anyára nézve is, ezért fontos kezelni.
Előfordulhatnak olyan életesemények is, melyek akut érzelmi krízist eredményeznek pl. súlyos veszteségélmény, haláleset, gyász a várandósság alatt, melyek nagyon megviselhetik a kismamát. Érdemes ilyenkor az érzéseket kibeszélni vagy kiírni magunkból, vagy esetenként szakember segítségét kérni. Beszéljünk magzatunkhoz és küldjünk megnyugtató üzeneteket számára, például: „Anya most szomorú, ezt biztos te is érzed. De te nyugodtan pihenj, anya megoldja”. Ahogyan a fájdalom érzése, úgy a megnyugvást hozó üzenet is megérkezik a babához. Az anya simogatással és beszéddel meg tudja nyugtatni a magzatát.
Mit tehetünk még azért, hogy a magzatunk stresszes helyzetben meg tudjon nyugodni?
Nagyon sokat tehetünk azért, hogy a magzat kiegyensúlyozott legyen. Várandósság alatt érdemes simogatni, kedves, meghittséget érzékeltető hangon beszélni hozzá, sok minőségi zenét hallgatni, gyermekdalokat énekelni neki. Egyre több vizsgálati adat tanúsítja, hogy ha a magzat ilyen ideális körülmények között él az anyaméhben, akkor a születés után kiegyensúlyozottabb, értelmi- és szociális (társas) fejlődése gyorsabb lesz az átlagosnál. Szintén kutatásokkal alátámasztott eredmények, hogy azok az anyák, akik magzatuk iránt intenzív érzelmek kifejezésére képesek, könnyedebben tudnak ráhangolódni új anyai szerepükre, kevesebb nehézséggel küszködnek a szülés utáni időszakban.
Sír-e a magzat a méhen belül?
A magzati korban is gyakori a sírás, ám a magzatvíz tompító hatása miatt csak vibrálásként érzékelhető (a hangtartomány kb. 30-50Hz). A kutatók vizsgálták a sírás és a mozgás összefüggését. Azt tapasztalták, hogy a sírást intenzív karmozgás előzi meg és ez fennáll a sírás egész tartama alatt. Azt is vizsgálták, hogy milyen összefüggést mutatnak az anyai hanghatások és az újszülött hangmintái és úgy találták, hogy ezek nagyban hasonlítanak egymásra. További érdekesség, hogy nemcsak az újszülöttek ismerik fel az anyjuk hangját, hanem az anyák is 1-2 találkozás után meg tudják különböztetni a gyermekük sírását az idegen baba sírásától.
A születés után is megfigyelhető, hogy az újszülött az egész testével reagál az őt érő ingerekre. Mindez arra utal, hogy a kötődés nem egyirányú folyamat, hanem egy folytonos kétirányú folyamatként lehet leírni. De a szülés után is megfigyelhető, hogy az újszülött egész testével reagál az őt ért ingerekre. Sok cikkünkben találkozhatsz azzal az állításunkkal, hogy a sírás a gyermek kommunikációs eszköze. A legtöbb anya már nagyon korán el tudja különíteni gyermeke sírását, a sírásának mintázatát a többi gyermekétől.
Mikortól éreznek a babák éhséget?
Korábban az első mellre helyezés a szülés után 12 órával volt. A kutatási eredmények szerint az éhség sírás görbe már a születés utáni 4-7 órában elkezd emelkedni, vagyis az újszülött már a születése utáni 4 órában éhes tud lenni. Az aranyóra jelentősége itt is megmutatkozik. A születés utáni első óra nagyon fontos anya-gyermek kapcsolatot jelent. A gyermek megpróbál az anya hasán feljutni a mellekhez (megküzd az első táplálékért). Az anya (és az apa) tudja támogatni ezt a folyamatot a jelenlétükkel és az, óvó támogató mozdulatokkal. Az aranyóra végén az újszülött eléri a mellet, nyalogatja a bimbót, ezáltal 1-2 csepp előtejhez tud jutni és szopni próbál.
Mit jelez a mosoly?
A mosoly egy velünk született képesség. Az első mosoly az elégedettség, biztonság jelzése. Erre már a pár órás újszülött is képes. Sőt bizonyos gesztusokat is képes csinálni pl. nyelv kinyújtása vagy a száj tátogatása. A mosoly egy nagyon lényeges kommunikációs eszköz, mely az újszülött aktivitását is jelzi. Az első „szociális mosoly”-ra azonban olyan kb. 6 hetes korig várni kell.
Mit jelent az intrauterin (méhen belüli) tanulás?
A tanulás során új tapasztalatokat szerzünk és ennek alapján változik a viselkedésünk. A magzat is képes a tanulásra. Már 1985-ben De Casper (1985) és munkatársai kutatták a magzati tanulást és emlékezetet. A 10 évig tartó kutatás során megállapították, hogy a születés után a csecsemők különböző női hangok közül ki tudták választani az anyjuk hangját. A kutatás meglepő eredménye volt, hogy a csecsemők az apák és az idegen férfiak hangja közül az apák hangját előnyben részesítették. A kísérletek során bizonyítást nyer az is, ha lejátszották az anyai szívhangot és az apai beszédhangot, akkor egyértelműen a szívhangot részesítették előnybe. Ezen túlmenően a magzatok képesek a nyelvi sajátosságok (ritmus, szótagok, dallam) megkülönböztetésére.
Felhasznált irodalom:
Alhusen, J. L. (2008). A Literature Update on Maternal-Fetal Attachment. Journal of Obstetric, Gynecologic & Neonatal Nursing, 37, 315-328.
Branjerdporn, G., Meredith, P., Strong, J., & Garcia, J., (2016). Associations Between Maternal-Foetal Attachment and Infant Developmental Outcomes: A Systematic Review. Maternal and Child Health Journal, 21(3), 540-553
Cannella, B. L. (2005). Maternal-fetal attachment: An integrative review. Journal of Advanced Nursing, 50, 60-68
Deli T., Szeverényi P.: Magzati fájdalom és intrauterin fájdalomcsillapítás – a fájdalom neuroanatómiája, ontogenesise és fiziológiája. Orv Hetil. 2010 Mar 14;151(11):443-8.
Deli T, Szeverényi P.: Magzati fájdalom és intrauterin fájdalomcsillapítás – az intrauterin fájdalom hosszú távú káros hatásai, okai és csillapítása. Orv Hetil. 2010 Apr 25;151(17):702-6.
Erickson, M. (1996). Predictors of maternal-fetal attachment: an integrative review.The Online Journal of Knowledge Synthesis for Nursing, 3(8).
Harvey, M. E. (2010). The experiences and perceptions of fathers attending the birth and immediate care of their baby (Unpublished PhD Thesis). Aston University, Birmingham. https://www.researchgate.net/profile/Merryl_Harvey/publication/44450
392The-experiences-and-perceptions-of-fathers-attending-the-birth-and-immediate-care-of-their-baby.pdf
Hildingsson, I., Cederlöf, L., & Widén, S. (2011). Fathers’ birth experience in relation to midwifery care. Women and Birth, 24, 129-136.
A Siddiqui 1 , B Hägglöf Does maternal prenatal attachment predict postnatal mother-infant interaction?(2000) Early Hum Dev. 2000 Jul;59(1):13-25. PMID: 10962164 DOI: 10.1016/s0378-3782(00)00076-1