A szamárköhögés régóta ismert fertőző betegség. Az ellene való védekezést, a védőoltást is régóta használjuk. Annak ellenére, hogy van hatékony védőoltás a megbetegedés ellen mégis a közelmúltban több halálos eset is volt nemcsak Európában, de hazánkban is.
Ennek többféle oka lehet, de leginkább arra vezethető vissza, hogy a korábban beoltottaknál is egy idő után elmúlik a védettség. Ezért rendkívül fontos a gyermeket tervező párok és a kismamák oltása. Külön figyelmet érdemelnek a nagyszülők (és egyéb felnőttek), akik vélhetően az első 5 hónapban a csecsemő közelében lesznek.
Kik a leginkább veszélyeztetettek?
Általánosságban elmondható, hogy bárki megbetegedhet, de vannak kiemelt kockázatú csoportok.
- A legnagyobb veszélynek a 0-5 hónapos csecsemők vannak kitéve. Náluk még nem kezdődött el az alapimmunizálás a kötelező védőoltások formájában, így védtelenek a fertőzésekkel szemben.
- A krónikus betegségben szenvedő idősek, különös tekintettel a krónikus légúti megbetegedésben szenvedők.
- Azok a betegek, akiknek az immunrendszerük sérült.
- Egészségügyi dolgozók
Mi okozza a megbetegedést?
A kórokozó egy baktérium a Bordetella (B.) pertussis. Nagyon jellegzetes a betegek hangadása, amit a köhögési roham utáni belégzéskor adnak és valóban a szamár ordítását utánozza. A köhögés egy úgynevezett húzó, görcsös, fuldokló köhögés, ami nagy szenvedést okoz a betegeknek. A kórlefolyás rendszerint hosszan elhúzódó. Rendkívül fertőző betegség, különösen a fertőzés korai szakaszában. Elsősorban cseppfertőzéssel, köhögéssel, tüsszentéssel, tárgyakkal terjed.
Milyen tünetei vannak a megbetegedésnek?
A légutakat belülről csillószőrös hengerhám fedi, aminek a feladata megvédeni a szervezetünket a légúti szennyeződésektől. Ezt a védekező funkciót biztosító hámot támadja a baktérium. Méreganyagai károsítják a légutakat, sűrű ragadós váladékot termelnek, gyulladást okoznak és gátolják a csillószőrök működését. Lappangási idő 7-14 nap (de lehet 6-20 nap is).
Tünetei:
- Bevezető tünetek: enyhe, általános tünetek, megfázásra hasonlítanak
- Korai tünetek: hurutos tünetek, orrfolyás, orrdugulás, gyenge köhögés, általában láz nincs!
- Második fázis: A vezető tünete a jellegzetes köhögés – percekig tartó köhögésroham alakulhat ki, különösen éjszaka, intenzív, fuldoklással, öklendezéssel társuló köhögés után hányás és gyötrő fáradtság is jelentkezhet. A csecsemőknél jellegzetes a száj körül kékes, szürkés elszíneződés a légzési nehézség, légzéskimaradás. A gyakori köhögés miatt alvási nehézségek jelentkeznek. Ez a szakasz akár hosszú ideig is eltarthat (2-8 hét)
- Oldódási fázis: a köhögési rohamok enyhülnek, majd eltűnnek. Ez a szakasz kb. 3-6 hétig tart.
Mennyire kell komolyan venni a megbetegedések számának emelkedését?
Az Európai Betegségmegelőző és Járványügyi Központ (ECDC-EU) 2024-es jelentése szerint, míg 2023-ban összesen több mint 25,000 esetet jelentettek, addigra 2024 januárja és márciusa között már több mint 32,000 esetről számoltak be. A magyarországi eseteket tekintve 2025 januárja óta 463 esetet rögzített a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), ami jelentős szám, különösen annak fényében, hogy 2018-22 között az esetek mediánja 8 volt. Az Európai helyzetre jellemző, hogy változó az esetszám és változó az érintett korosztály is. Csehországban, Spanyolországban és Angliában elsősorban a 10-15 és 15-19 éves korosztály az érintett, míg Olaszországban általában a csecsemők betegednek meg.
Hogyan védekezünk ellene?
Az elsődleges védekezési lehetőség a védőoltás.
- Csecsemőknél a kötelező kombinált oltás tartalmazza a vakcinát (DTPa, IPV, Hib). Egyszerre történik az immunizálás diftéria (torokgyík), szamárköhögés (pertussis), tetanusz (merevgörcs), poliomyelitis (gyermekbénulás) és a Haemophilus influenzae baktérium b típusa okozta agyhártyagyulladás ellen. Olvass többet a kötelező védőoltásokról itt:
- Serdülőknél és felnőtteknél emlékeztető oltást adunk (dTap)
Javasolt-e a kismamáknak az oltás?
Igen, mindenképpen, sőt… jelenleg 24 európai ország ajánlásában szerepel a várandósok emlékeztető oltása a születendő újszülött védelme érdekében.
A javasolt időablak a 27-36. hét között van, de BÁRMIKOR beadható, csak kisebb lesz az effektivitása – hatékonysága – de a semminél több. Optimálisan a 28-dik hét után érdemes beadatni, mivel akkorra indul be jelentősen az anyai antitestek aktív transzportja a magzatba. Ha kifutunk az időablakból, akkor még 38 hetesen is jobb beadatni, minthogy a szülés utánra halasztani. Ha mégsem sikerült beoltatni magukat a terhesség alatt, akkor a lehető leghamarabb érdemes beadatni a szülést követően, hogy az anyatejjel és a fészek immunitással (fészek immunitás fogalmán a fertőzőbetegségekkel szemben, a család által biztosított védelmet értjük) védjék az újszülöttet. Az oltás szoptatás mellett is beadható. Fontos, és javasolt, hogy mindazon felnőttek – NAGYSZÜLŐK -, akik az első 2 hónapban az újszülött közelében lesznek, azok is be legyenek oltva. A védőoltás ismétlése 10 évente javasolt felnőttek esetében.
Az oltóanyagokról
Az életkor szerinti védőoltási rendben Magyarországon 2006 óta kizárólag aP tartalmú vakcinákat alkalmazunk. Jelenleg az öt komponensű (DaPT-IPV-Hib vakcinákat adjuk alapimmunizálásra és négy (Hib nélküli), ill. három komponensűt (dTap) a serdülők és felnőttek emlékeztető oltására. 2025 második negyedévében a hazai patikákban felnőttek számára a dTap-IPV oltóanyag érhető el. Az oltási rendet és az egyes oltóanyagok nevét az NNGYK évente kiadott módszertani levele tartalmazza.
Irodalom:
European Centre for Disease Prevention and Control: Increase of pertussis cases in the EU/EEA
https://www.ecdc.europa.eu/en/publications-data/increase-pertussis-cases-eueea
Mészner Zs., Czegő Sz., Bedő K., Visy B., Bölsei A.: Miért okoz ismét gondot a szamárköhögés? Gyermekorvos Továbbképzés 2025. 24. évf. 2. szám
Az NNGYK Módszertani levele a védőoltásokról 2024. https://www.antsz.hu/data/cms110952/VML_NNK_2024.pdf