Ebben a cikkünkben azt osztja meg velünk Dr. Kovács Zsuzsanna, mit tegyünk, ha hasfájós a baba, vagyis hirtelen vigasztalhatatlanul síróssá válik, illetve mikor beszélhetünk kólikáról.
Nagyon sok fiatal családot éri váratlanul, hogy az első hetekben még nyugodt, jól szopó, egészséges kisbabája egyszer csak vigasztalhatatlanul sírni kezd, arca kivörösödik, kezecskéje ökölbe szorul, és szemlátomást szenved, és ez általában délután – kora este menetrendszerűen visszatér. Ez az úgynevezett csecsemőkori hasfájás, latin eredetű neve: kólika.
Ez a többnyire ártalmatlan panasz a csecsemők 20 – 40%-ánál előfordul, függetlenül attól, hogy anyatejjel vagy tápszerrel táplálják őket. Jellemző rá az úgynevezett „hármas szám” szabálya:
- kb. 3 hetes kortól jelentkezik
- legalább 3 hete tart
- a hét legalább 3 napján
- naponta több mint 3 órát sírással tölt 3 hónapos (maximum 5 hónapos) kor után magától elmúlik.
Mi okozhatja, ha hasfájós a baba?
Levegőnyelés
Sok csecsemő, különösen a nagyon mohó babák, szopás közben sok levegőt nyelnek, amitől nehezen tudnak megszabadulni. Ezeket a babákat gyakrabban kell büfiztetni, nemcsak a szoptatás végén, hanem közben is. Érdemes büfiztetés közben rövid időre vízszintes helyzetbe hozni a babát, hogy a gyomorban lévő levegő megtalálja az utat a nyelőcső felé. Ezután ismét függőleges helyzetbe hozva, néha váratlanul hangosan távozik a levegő. Sok babánál maga a szopás vált ki székelési ingert, erőlködik, pukizik. Ilyenkor érdemes várni a szoptatással, kicsit masszírozni a pocakot, esetleg melegített kendőt vagy kispárnát tenni rá.
Vannak olyan régi tapasztalatokon alapuló természetes összetevőket tartalmazó gyógyteák, cseppek, melyeket sokan ajánlanak, hatásuk azonban nem bizonyított. Kaphatók még fizikális úton ható (szimetikon) készítmények, melyek a buborékok távozását könnyítik meg, és ezzel enyhítik a kólikás panaszokat.
Emésztési problémák
Fontos odafigyelni a szoptató édesanya étrendjére, puffasztó, fűszeres, nehezen emészthető ételeket kerülni kell, mert bizonyos anyagok az anyatejbe is bekerülhetnek és panaszokat okozhatnak.
A csecsemők egy részénél átmenetileg előfordul, hogy a szervezetük az első pár hónapban nem termel elegendő tejcukorbontó enzimet (laktáz), így a belekben maradó emésztetlen tejcukor is okozhat puffadást. Nekik segít a cseppek formájában kapható laktáz adása.
A csecsemők kb. 2-3 %-át érintő rendellenesség a tehéntejfehérje allergia, amely az esetek nagy részében 6 éves kor után megszűnik. Náluk a kólikás panaszok mellett széklet eltérések (hasmenés, székrekedés, esetleg véres széklet), valamint bőrtünetek (csalánkiütés, ekcéma) is előfordulhatnak. Szoptatott babák esetében az édesanya étrendjéből ki kell hagyni vagy erősen korlátozni kell (max. 1 pohár tej/nap) a tejtermékek fogyasztását, tápszeres babák esetében pedig speciális tápszer szükséges.
Megzavart bélflóra
Az utóbbi években számos kutatás foglalkozik az ember szervezetében élő mikroorganizmusokkal. Ezek fontos szerepet játszanak a szervezetünk működésében, jelen vannak a bőrünkön, az emésztőrendszerünkben, a légutakban, a húgyutakban, a nemi szervekben. Védik a szervezetet a kórokozókkal szemben, segítik az emésztést, jó hatással vannak az immunrendszerre. Az utóbbi évek kutatásai összefüggést mutattak a megzavart bélflóra által okozott gyulladás és a kólika között.
Az egészséges bélflóra kialakulását befolyásolják:
- születés módja
- táplálás
- lakhely
Az egészséges bélflóra kialakulása szempontjából legjobb helyzetben vannak a természetes úton született, anyatejjel táplált és falusi környezetben, háziállatok közelében élő csecsemők.
A császármetszés, a korai mesterséges táplálás, valamint a fölösleges antibiotikum használat hozzájárul a bélflóra egyensúlyának megbomlásához. Ezekben az esetekben segítenek a probiotikumok (jótékony baktériumok). Mesterséges táplálás esetén olyan tápszerek, melyek probiotikumokat és prebiotikumokat (jótékony baktériumok szaporodását elősegítő anyagok) tartalmaznak.
Környezeti tényezők
Nagyon fontos, hogy a kisbaba nyugodt környezetben nőjön fel. Megnyugtató a kiszámítható napirend, a megszokott rítusok etetésnél, fürdetésnél, altatásnál stb. Napjainkban fokozott fény- és zajterhelés ér bennünket, ami különösen ártalmas a fiatal csecsemők számára. Ártalmas, ha a baba közelében állandóan villog a képernyő vagy hangos zene szól. A plázákban lógás sem alkalmas a csecsemők sétáltatására! A kisbabák azt is megérzik, ha a családban feszültség, pszichés problémák vannak!
Az idegrendszer fejlődése
A „hasfájós sírás” az idegrendszer fejlődésével párhuzamosan kb. 3 hetes korban kezdődik, maximumát kb. 2 hónapos korban éri el és rendszerint 3, maximum 4-5 hónapos korig tart. (Tudományos megfigyelések szerint hasonlóan viselkednek az emberszabású majmok is.)
Mikor forduljunk orvoshoz?
- Ha hirtelen megváltozik a baba viselkedése.
- Ha elmarad a súlyfejlődés.
- Ha a normális bukásoktól eltérő hányás észlelhető.
- Ha székrekedés észlelhető (anyatejes babáknál napi 2-3-tól, heti 1 széklet még normális!).
Mit tehetünk, ha hasfájós a kisbaba?
A fent említett teendőkön kívül nagyon fontos, hogy nyugodjunk meg, ez egy átmeneti jelenség, magától elmúlik. Sokat segít, ha hallgatunk az ösztöneinkre, tanuljunk a természeti népektől.
Az utóbbi néhány évtizedben szerencsére elmaradtak a korábbi merev szokások, általánossá vált az igény szerinti szoptatás, a kendőben hordozás („kenguruzás”), a bőrkontaktus, az együtt alvás. Az első hetekben a legfontosabb az igény szerinti szoptatás, később a csecsemő spontán kialakítja a maga rendjét és rendszerint magától átáll a 3, majd 4 óránkénti nappali ritmusra és a hosszabb éjszakai szünetre. Nem kell mellre tenni minden nyikkanásra. Ha figyelünk a baba jelzéseire, néhány hónap után már felismerjük, hogy másképp sír, ha éhes, másképp, ha fáj valamije, másképp, ha álmos.
Mit ne tegyünk?! Sose rázzuk a kisbabát!
Szerző: dr. Kovács Zsuzsanna
További megnyugtatással kapcsolatos cikkeinket itt találjátok: megnyugtatás