A vallások világnapját minden évben január harmadik vasárnapján tartják.
Ennek kapcsán vetődött fel bennünk egy téma, ami talán többeteket is foglalkoztat.
Legkésőbb óvodás korban a gyermekek többsége tudatosan kezd érdeklődni az után, hogy mit is ünneplünk karácsonykor. Ki az a kis Jézus és kik a szülei, hiszen az óvodában a betlehemes műsor keretében legtöbbjük találkozik ezzel a kérdéskörrel.
Készítettünk nektek egy kis összefoglalót a vallásokkal való kapcsolat kialakításának lehetőségeiről.
Vajon jó, ha…
…egy gyermek beleszületik valamilyen vallási gyakorlatba?
… elköteleződés nélkül még gyermekkorában megismerkedhet mind a keresztény, mind az iszlám, hindu, zsidó és buddhista kultúrkörrel, hogy csak az öt világvallást említsem, amik közül később ő választhat?
…a gyermeket nem „tanítjuk” semmire és abban a korban, amikor ez érdekelni kezdi, magától választ majd vallást?
Mindegyik formának lehetnek előnyei és hátrányai is.
Bölcsővallás
Mikor egy gyermek beleszületik egy vallási hagyományba és annak a gyakorlatát is igyekeznek átadni számára a szülők, annak meg van az a veszélye, hogy a gyermeknek nem kell megküzdenie azért a hitért, értékrendért, eszméért. Mindezt készen kapja és nem alakul ki mindeközben a saját véleménye, világképe.
Már kipróbált, kész szabályokat, hagyományokat, formákat vesz át és nincs rákényszerítve, hogy önállóan gondolkozzon, mérlegeljen és döntsön.
Ez a hátrány kiküszöbölhető, ha a gyermek rendszeresen hozzá van segítve ahhoz, hogy élmények szintjén találkozzon a vallással és ezáltal mélyebben raktározódjon el benne, hiszen egészséges érzelmi fejlődés estén alakulhat csak ki a tiszta erkölcsi fejlődés.
Ha engedjük, hogy a gyermek kérdezzen, sőt megkérdőjelezzen bármit a vallásában, akkor személyessé és sajátjává válhat az általunk átadott hit.
Nagy előnye a bölcsővallásnak (csecsemőkortól megkapott vallásos nevelés), hogy biztos erkölcsi és értékrendbeli alapot kínál fel a gyermeknek, ami segíti a döntéseit ehhez az értékrendhez igazítani. Tagja lesz egy közösségnek, ami példaként szolgálhat számára.
Előítélet nélküli ismeretátadás
Amennyiben nem születik bele a gyermek egyetlen vallási felekezet gyakorlatába sem, azonban később korának megfelelően szeretnénk vele megismertetni a vallásokat, de a döntést a választásban rá bízni, akkor ennek legjobb módja, ha a főbb vallások mindegyikének bemutatásával kapcsolatban tisztességesek és tárgyilagosak vagyunk.
Korának megfelelő anyagokkal kell elmagyaráznunk, hogy az emberek miben hisznek, melyik vallás mit tanít, és egyik vallást sem szabad előtérbe helyezni a másikkal szemben.
Mindegyiket pontosan és kellő tisztelettel kell bemutatni a gyermeknek.
A Gyermekjogi Charta-ban foglaltaknak megfelelően ugyanis a gyermeknek joga van a vallásszabadsághoz, és ahhoz, hogy szülei megtanítsák a különbséget jó és rossz között.
Valamint joga van ahhoz, hogy tiszteletben tartsák a döntését, neki pedig kötelessége tiszteletben tartani mások döntését.
El lehet vinni őt különböző vallási csoportok istentiszteletére. Így saját szemével láthatja, hogy mit csinálnak az emberek.
Semmi sem helyettesítheti az első kézből szerzett tapasztalatot, így maga fedezheti fel milyen egy templom, zsinagóga vagy mecset belseje, és egy-egy szertartás keretében mi történik ott.
Ismeretek nélküli választás
Amennyiben a gyermeket semmilyen vallás felé nem irányítjuk, illetve semmilyen módon nem tanítjuk ezek megismerésére ez is egy hozzáállás, de itt fontos mérlegelni, hogy a vallásokkal, vallásossággal előbb utóbb biztosan találkozni fog, mert ez nemcsak hitet, de kultúrát is jelent.
Amennyiben fiatal felnőtt korára nem rendelkezik majd megfelelő ismeretekkel a vallásokat illetően, vagy nem lesz elköteleződve egyetlen vallás irányában sem, az ismeretek nélküli választás és döntés lehetősége nem feltétlenül jelent majd számára szabadságot.
Szerző: Benedek-Horváth Bogáta
Olvasásra ajánljuk még: https://www.coe.int/hu/web/compass/children