Az apáknak és az anyáknak eltérő a játékstílusuk. Az anyák rendszerint „szabályosan” játszanak a játékokkal, pl. a csörgőt rázzák, hogy felkeltsék a baba figyelmét. Ezzel szemben az apák többsége azonban igen kreatív módon használja a játékokat, pl. a csörgővel csikizi a babát. A gyerekeknek mindkét stílusra szüksége van!
Az apukák szeretik a férfias játékokat is, így a „birkózást’”, ugrálást, emelést, dobálást. Az apukák fizikailag erőteljesebbek, ezért a játék intenzitása is különböző.
Lehet ez veszélyes?
IGEN. A gyerekek fej-test aránya más, mint a felnőtteké. A fejük nagy, csaknem a test 25%-a (felnőtteknél ez 10%). A nyakizmaik gyengék. A szeretgetés egyik kedvelt formája a babák levegőbe dobálása. Ez azért veszélyes, mert a lefelé tartó mozgás során, amikor elkapjuk a gyermeket, akkor a relatív nagy fej egy ostorcsapó mozdulatot ír le. Ilyenkor az agyállomány elmozdul és odaütődhet a csontos agykoponyához. Ez a Megrázott Gyermek Szindróma (SBS/AHT). Mint látható, ez előidézhető tudatlanságból, gondatlanságból vagy helytelen nevelési/gondozási szokások alkalmazásával. Különösen veszélyes ez 2 éves kor alatt! (Egyes irodalmak 5 éves korhatárt jelölnek meg).
A gyerekek általában szeretik az izgalmas, kiszámíthatatlan játékokat. De ebben az esetben ez komoly veszélyeket rejt.
Soha ne dobjuk fel a gyermeket a levegőbe!
Szerző: dr. Toma Andrea Ph.D